Mit kell tenni a szájüregi rák esetén?

A legfontosabb tények röviden

• Meghatározás: A szájüregi rák a szájban és a torokban kialakuló rosszindulatú daganat, amely a nyirokcsomókon és a véráramon keresztül terjedhet, és így más szervekben is áttéteket képezhet.
• Tünetek: A szájüregi rák első jelei lehetnek fehér, piros vagy szürke foltok, amelyek nem törölhetők le, valamint érdes vagy megkeményedett foltok. Az érzéketlenség is jele lehet a szájüregi ráknak.
• Okok: A rendszeres dohányzás és alkoholfogyasztás jelentősen növeli a szájüregi rák kialakulásának esélyét. A rossz szájhigiénia, a HPV-fertőzések és a szájnyálkahártya állandó irritációja szintén kiválthatja a rákos daganatok kialakulását.
• Diagnózis: Az orvos alaposan megvizsgálja a szájüreget és a torkot, és szövetmintát vesz. Ha az orvos szájüregi rákot gyanít, MRI- vagy CT-vizsgálatot végeznek és értékelnek.
• Kezelés: A daganat eltávolításához általában műtétre van szükség. Ez sugárterápiával és/vagy kemoterápiával kombinálható.
• Prognózis: Minél korábban észlelik a szájüregi rákot, annál jobbak a gyógyulás esélyei. Az átlagos ötéves túlélési arány 50 százalék.
• Megelőző intézkedések: Ha nem szeretne szájüregi rákot kapni, feltétlenül hagyja abba a dohányzást és csökkentse az alkoholfogyasztását. Ezenkívül fontos a alapos szájhigiénia és a rendszeres ellenőrző vizsgálatok.

A szájüregi rák meghatározása

A szájüregi rák meghatározásához először meg kell értenünk, hogy pontosan mi is a rák. Mindenki hallott már a rákról, és tudja, hogy ez egy súlyos, legyengítő betegség. De nem mindig világos, hogy mi okozza a rákot.

Kitérő: Mi is pontosan a rák?

Testünk sejtjei folyamatosan megújulnak – egyesek gyorsabban, mások lassabban. A régi sejtek elhalnak, és helyüket ugyanolyan genetikai információval rendelkező fiatalabb sejtek veszik át. Ez egy teljesen normális testi funkció. Rák akkor alakul ki, amikor egyensúlyhiány lép fel, és a szervezet nem ismeri fel és semmisíti meg a megváltozott genetikai információval rendelkező sejteket. Ezek a megváltozott rákos sejtek gyorsabban szaporodnak, mint a nem rákos sejtek, és így fokozatosan kiszorítják az egészséges sejteket. Ezenkívül ezek a mutáns sejtek nem halnak meg, amikor kellene, és ellenőrizhetetlenül szaporodnak.

Veszélyessé válik, amikor a rákos sejtek – amelyeket az immunrendszer nem ismer fel – a véráramon vagy a nyirokrendszeren keresztül elkezdenek terjedni a test más részeibe, és áttétek formájában fejlődnek ki a létfontosságú szervekben, így megzavarva azok megfelelő működését. 

Mi is pontosan a szájüregi rák?

A szájüregi rák (szakmai kifejezés: szájüregi pikkelyes sejtes karcinóma) a szájüregben és a torokban kialakuló rosszindulatú daganatot jelenti. Az esetek 95 százalékában a rák a szájnyálkahártya legfelső rétegében, a pikkelyes réteges hámban alakul ki.

A metasztázisok gyakran a nyirokcsomókban alakulnak ki. A metasztázisok azonban a véráramon keresztül más szervekben is kialakulhatnak – például a tüdőben, a májban és a mellékvesékben.

Ezek a képek a szájüregi laphámsejtes karcinómát fényképen és pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) képen mutatják. Az utóbbin jól látható, hogy a rákos sejtek ellenőrizhetetlenül növekednek és kiszorítják az egészséges szöveteket.

A szájüregi rák gyakorisága

A szájüregi laphámsejtes karcinómák az összes rosszindulatú daganat körülbelül öt százalékát teszik ki. Németországban évente körülbelül 12 000 embernél diagnosztizálnak szájüregi rákot. Svájcban ez a szám körülbelül 1200. Ezenkívül az érintettek körülbelül kétharmada férfi. Bár a betegségben szenvedő nők száma növekszik. A férfiaknál a szájüregi pikkelyes sejtes karcinómák a hetedik leggyakoribb rosszindulatú daganatok – az 50 év alatti férfiaknál a szájüregi rák a hererák után a második leggyakoribb.

A legnagyobb kockázatnak a 55 és 65 év közötti férfiak, valamint az 50 és 75 év közötti nők vannak kitéve. Azonban egyre több fiatal, például a 20-as és 30-as éveikben is kialakul a szájüregi rák. Az érintettek körülbelül 10 százaléka 50 év alatti a diagnózis felállításakor. Gyermekeknél a szájüregi rák nagyon ritka.

Világszerte évente körülbelül 200 000–350 000 embernél diagnosztizálnak szájüregi rákot – és ez a szám a jövőben várhatóan növekedni fog. 

Prognózis: Milyen esélyek vannak a szájüregi rák gyógyulására?

Minél korábban észlelik a szájüregi rákot, annál jobbak a gyógyulás esélyei. Valójában a szájüregi rák 80–90 százalékban gyógyítható, ha korán észlelik. Ugyanakkor a szájüregi laphámsejtes karcinómák 70 százaléka csak előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra, ami megnehezíti a kezelést és csökkenti annak hatékonyságát. A tanulmányok szerint azoknál, akik kezdetben jól reagáltak a kezelésre, gyakran két éven belül visszaesés következik be. Ismét hangsúlyozzuk, hogy ennek kockázata sokkal nagyobb, ha a szájüregi rák már előrehaladott stádiumban van a diagnózis felállításakor.

Sajnos nem tudunk általános előrejelzéseket tenni a kezelések időtartamáról és hatékonyságáról, mivel ezek számos egyéni tényezőtől függenek.

A prognózist befolyásoló legfontosabb tényezők azonban a következők:

• A daganat mérete
• A betegség terjedése (különösen a nyirokcsomókban kialakuló áttétek)
• A daganat agresszivitása

A szájüregi rákos betegek várható élettartama

A rákos betegek túlélési esélyeit általában az átlagos ötéves túlélési arány jelzi. Ez az érték azt mutatja, hogy a betegek hány százaléka él még öt évvel a betegség diagnosztizálása után. A szájüregi rákkal diagnosztizált betegek esetében ez az érték 50 százalék. Ez azt is jelenti, hogy a diagnosztizáltak 50 százaléka öt éven belül meghal a betegségben. A másik 50 százalék vagy meggyógyul, vagy öt évnél tovább él, annak ellenére, hogy szájüregi rákban szenved.

Tünetek: Hogyan lehet felismerni a szájüregi rákot?

A szájüregi rák különböző stádiumokban jelentkezik. A betegség minél korábbi felismerése érdekében ismernie kell a jellegzetes tüneteket. 

A szájüregi rák első jelei

Ezek a tünetek általában a szájüregi rák kialakulására utalhatnak:

• Foltok a szájüregben: Mindenképpen figyeljen a szájüregben található fehér, szürke vagy piros foltokra, amelyek nem törölhetők le. Sokan fogsor vagy harapás okozta nyomáspontoknak tartják őket. Ha ezek a foltok körülbelül 14 napon belül nem tűnnek el, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
• Durva, kemény foltok a szájban
• Az ajkak, fogak vagy nyelv zsibbadása
• Rossz lehelet
• Vérzés (a szájnyálkahártya sérülése nélkül)
• Fájdalom rágáskor vagy nyeléskor
• Túlzott nyálfolyás
• Könnyen vérző, de nem gyógyuló sebek
• Duzzanat a szájban
• Idegen test érzése a szájüregben
• A nyelv mozgékonyságát korlátozó zsibbadás
• Beszédzavar
• A fogsor már nem illeszkedik megfelelően
• A szájnyálkahártya égő érzése
• Lazult fogak
• Fejfájás
• Nyakfájás
• Krónikus köhögés, beleértve a vérköhögést is
• Megnagyobbodott nyirokcsomók
• Torokfájás
• Fülfájás

Hogyan lehet megkülönböztetni a szájüregi rákot és az afta-t?

A korai stádiumban az afta és a szájüregi rák nagyon hasonló lehet. Mindkét esetben fehér foltok jelenhetnek meg a szájüregben. Az afta azonban egyszerűen csak az immunrendszer túlreagálása a stresszre vagy egy betegségre, és kezelés nélkül általában két héten belül eltűnik. A szájüregi rák viszont kezelés nélkül romlik, nem javul.

Bővebben: Szájüregi afták

Előrehaladott stádium

Ha a szájüregi rákot nem ismerik fel korai stádiumban, a tünetek súlyosbodnak, és új tünetek is megjelenhetnek:

• Nyílt sebek
• Csomók
• Fáradtság/letargia
• Étvágytalanság
• Csökkent képességek
• Fogyás
• Áttétek a nyaki nyirokcsomókban és más szervekben
• A daganat áttöri a bőrt vagy az állkapocsba nő

Hol fordul elő a szájüregi rák?

A szájüregi rák a szájüreg bármely részén kialakulhat. A szájüregi ráknak a következő típusai léteznek:

• Nyelvrák (szakmai kifejezés: nyelv pikkelyes sejtes karcinóma)
• Ajakrák (szakmai kifejezés: ajak pikkelyes sejtes karcinóma)
• Ínyrák (szakmai kifejezés: íny pikkelyes sejtes karcinóma)
• Szájpadlás rák (szakmai kifejezés: szájpadlás pikkelyes sejtes karcinóma)
• Szájpadlás rák (szakmai kifejezés: szájpadlás pikkelyes sejtes karcinóma)
• Állkapocs rák (szakmai kifejezés: pikkelyes sejtes karcinóma az állkapocsban)
• Mandulyrák (szakmai kifejezés: mandulák pikkelyes sejtes karcinóma)
• Nyálmirigy-rák (szakmai kifejezés: parotis mirigy tumor)

A szájüregi rák a száj belsejében is kialakulhat. Ennek a típusú szájüregi ráknak azonban nincs szakszava.

Okok és kockázati tényezők: Mi okozza a szájüregi rákot?

A szájüregi rák pontos okai még nem teljesen ismertek. Az orvosok gyanítják, hogy örökletes tényezők is közrejátszanak. Ugyanakkor tudományosan bizonyított, hogy bizonyos életmódbeli szokások jelentősen növelik a szájüregi rák kialakulásának kockázatát. Kivételes esetekben azonban a szájüregi rák nyilvánvaló ok nélkül is kialakulhat.

Dohányzás és alkoholfogyasztás okozta szájüregi rák

A rendszeresen alkoholt fogyasztó dohányosok 30-szor nagyobb valószínűséggel kapnak szájüregi rákot, mint azok, akik nem dohányoznak és nagyon kevés alkoholt fogyasztanak. Ennek oka, hogy a cigarettafüstben található nitrozaminok behatolnak a sejtekbe és megváltoztatják azok genetikai anyagát. Azonban nem minden dohányosnál alakul ki szájüregi rák, és nem minden szájüregi rákos beteg dohányzik. A betegségben szenvedők körülbelül 25 százaléka nem tartozik ebbe a kockázati csoportba.

Rossz szájhigiénia és a szájnyálkahártya irritációja

A rossz szájhigiénia és a szájnyálkahártya állandó irritációja – például rosszul illeszkedő fogsor, fogtömések vagy éles fogak miatt – szintén a szájüregi rák lehetséges okai. 

Emberi papillomavírusok (HPV) 

Emberi papillomavírusokat (HPV) találtak egyes szájüregi daganatokban. Ezek a HPV-k elsősorban méhnyakrákot okoznak, és orális szex útján terjedhetnek. Azok a dohányzó férfiak, akiknek öt vagy több női orális szexuális partnerük volt, nagyobb kockázatnak vannak kitéve a szájüregi rák kialakulására. A HPV-fertőzések a 30 év alattiak szájüregi rákjának fő okai. Különösen gyakoriak a torok és a mandulák szájüregi rákjának kialakulásában. Ezekben az esetekben a karcinómák körülbelül 70 százaléka HPV-vel kapcsolatos. 

Bővebben: Mit tegyünk HPV fertőzés esetén?

Rossz táplálkozás

A rossz étrend szintén növeli a szájüregi rák kialakulásának kockázatát. Ez különösen igaz a húsban, valamint égett és erősen sült ételekben gazdag étrendre. A nitritet tartalmazó ételek, például a pácolt húsok vagy kolbászok sütése és grillezése rákkeltő nitrozaminokat eredményezhet.  

Diagnózis: Hogyan diagnosztizálják az orvosok a szájüregi rákot?

Ha a legcsekélyebb gyanúja is van, hogy szájüregi rákban szenved, minél hamarabb forduljon orvoshoz, hogy megakadályozza a betegség terjedését a szervezetében. Az alábbiakban mindent megtudhat, amit a rák korai diagnosztizálásáról tudni kell:

Melyik orvoshoz kell fordulni, ha szájüregi rák gyanúja merül fel?

A fogorvosok, fül-orr-gégészek és fogszabályozók gyakran észlelik a szájüreg rendellenességeit a rutinellenőrzések vagy más szájbetegségek kezelése során. Ha szájüregi rák gyanúja merül fel, először forduljon háziorvosához, aki újra megvizsgálja. Ő majd továbbirányítja Önt egy fül-orr-gégészhez vagy onkológushoz, azaz egy rákkezelésre szakosodott orvoshoz. Egyes fogorvosok és onkológusok speciális orvosi vizsgálatokat is kínálnak a korai felismerés érdekében. Elsőként a háziorvosához kell fordulnia, ha bármilyen aggálya van.

Milyen vizsgálatokat végeznek a szájüregi rák diagnosztizálására?

Ha szájüregi rák gyanúja merül fel, az orvos először endoszkóppal megvizsgálja a száját és a torkát, majd egy kis szövetmintát vesz (biopszia), hogy megállapítsa, vannak-e tumorsejtek. A szövetminta segítségével megállapítható, hogy a tumor már megnőtt-e, vagy a szájüregi rák még korai stádiumban van, milyen típusú tumorról van szó, és mennyire agresszív.

A daganat súlyosságának megállapításához és az esetleges áttétek kimutatásához a következő kiegészítő vizsgálatok végezhetők:

• CT (számítógépes tomográfia) vagy MRI (mágneses rezonancia képalkotás) vizsgálat a nyakon és a daganaton
• US (ultrahang) vizsgálat a nyaki nyirokcsomókról
• A felső és alsó állkapocs röntgenfelvételei

Az orvos dönti el, hogy az Ön állapotához melyik diagnosztikai eljárás a legmegfelelőbb. 

A daganat osztályozása

A kezelés típusa és a gyógyulás esélye elsősorban a daganat méretétől, a diagnózis idején történő terjedésétől és a daganatos szövet tényleges tulajdonságaitól függ.

A normális szájnyálkahártya-sejtekkel való hasonlóság meghatározása

Minél nagyobb a hasonlóság a rákos sejtek és a normális, egészséges sejtek között, annál nagyobb az esélye a kezelés sikerének. Az orvosok négy daganatos fokozatot különböztetnek meg:

• G1: A rákos sejtek általában még hasonlítanak a normális, egészséges sejtekhez. Ez azt jelenti, hogy a daganat kevésbé agresszív és rosszindulatú.
• G2: A rákos sejtek már nem hasonlítanak a normális, egészséges szájnyálkahártya sejtekre; a tumor rosszindulatú.
• G3: A rákos sejtek kevés hasonlóságot mutatnak az egészséges szövetekkel, a tumor rosszindulatú és agresszív. Metasztázisok alakulhatnak ki.
• G4: A tumor nagyon rosszindulatú, és a tumoros szövet már nem hasonlít a normális szövetre. Nagyon gyorsan növekszik, és áttétek is kialakulhatnak. 

TNM osztályozás

Az orvosok világszerte a TNM osztályozást is használják a tumor méretének, valamint a nyirokcsomók érintettségének és a metasztázisok jelenlétének meghatározására.

A daganat mérete (T):

• T0: Nincs bizonyíték tumorra
• TiS: A szájüregi rák előzetes stádiuma, amely csak a legfelső sejtréteget érinti
• T1: A tumor átmérője 2 cm vagy annál kisebb
• T2: A tumor átmérője 2 és 4 cm között van
• T3: A tumor átmérője meghaladja a 4 cm-t
• T4: A tumor átterjedt a szomszédos szövetekre (pl. erek, idegek vagy csontok); méretétől függetlenül. 

Érintett nyirokcsomók (N):

• N0: Nincs rákos nyirokcsomó.
• N1: A rák átterjedt egy nyirokcsomóra
• N2: A rák több nyirokcsomóra is átterjedt.

Áttétek (M):

• M0: Metasztázisok nem találhatók.
• M1: Metasztázisok alakultak ki.

Minél alacsonyabb a TNM-pontszám, annál nagyobb az esély a kezelés sikerére, mivel a tumor még kicsi és lokalizált, áttétek nélkül.

A szájüregi rák kezelése

A legmegfelelőbb kezelést nem egyetlen orvos, hanem a következő szakterületek szakembereiből álló csapat határozza meg:

• Száj- és arccsontsebészet
• Fogászat
• Fül-orr-gégészeti sebészet
• Sugárterápia
• Onkológia
• Patológia
• Radiológia
• Szükség esetén: idegsebészet és plasztikai sebészet

A szájüregi rákra szakosodott klinikákon a szakemberek rendszeresen tartott multidiszciplináris tumor konferenciákon találkoznak, hogy megvitassák az egyes betegek eseteit és javaslatot tegyenek a legjobb terápiás stratégiákra. A végső döntés azonban mindig a betegé.

Az alábbiakban áttekintést adunk a szájüregi rák leggyakoribb kezelési formáiról. További részletekért lásd a Német Rákellenes Segélyszervezet (Deutsche Krebshilfe) által kiadott „kék tanácsadót” (blaue Ratgeber) vagy a szájüregi rákra vonatkozó betegek számára készült útmutatót (Patientenleitlinie Mundhöhlenkrebs) – egy átfogó brosúrát, amelyet a Német Tudományos Orvosi Társaságok Szövetsége (Arbeitsgemeinschaft der Wissenschaftlichen Medizinischen Fachgesellschaften e. V., AWMF) által a Német Rák Társaság (Deutsche Krebsgesellschaft e. V., DKG) és a Német Rák Segélyszervezet (Deutsche Krebshilfe, DKH) együttműködésével készített, a betegek számára készült átfogó brosúrában találhatók. Ezek a dokumentumok fontos információkat tartalmaznak a betegek jogairól is.

Gyógyító kezelés és palliatív ellátás

Ha a rák még korai stádiumban van és nem terjedt tovább, a gyógyulás esélye jó. Ezt gyógyító kezelésnek vagy terápiának nevezik. Más szavakkal, a kezelés célja a daganat teljes eltávolítása.

Ha azonban a szájüregi rák már olyan előrehaladott, hogy gyógyíthatatlan, például mert áttétek alakultak ki a létfontosságú szervekben és a betegség végső stádiumában van, akkor ezt palliatív ellátásnak vagy kezelésnek nevezik. Ebben az esetben a cél nem a daganat eltávolítása és a rák leküzdése, hanem a beteg életminőségének javítása, a tünetek enyhítése és az élet meghosszabbítása. Ilyenkor például gyógyszereket alkalmaznak a daganat növekedésének megállítására (kemoterápia). 

Sebészet és rekonstrukció szájüregi rák esetén

A szájüregi rák gyógyító kezelése általában a daganat általános érzéstelenítéssel történő műtéti eltávolítását jelenti. A biztonság kedvéért a sebészeknek az egészséges szövet egy részét is el kell távolítaniuk. Ha a műtét során a daganat teljes egészében biztonságosan eltávolítható, akkor jó esély van arra, hogy ne újuljon ki. Ha a rák már átterjedt a nyirokcsomókra, azokat is eltávolítják. A sebészek elővigyázatosságból rendszeresen eltávolítják az érintett oldalon található nyaki nyirokcsomókat, még akkor is, ha nem találtak rákos sejteket. A szájüregi rákos betegek körülbelül 20–40 százalékánál fordul elő rejtett nyirokcsomó-áttét, amelyek olyan kicsik, hogy a vizsgálatok során nem mutathatók ki.

Az érintett terület rekonstrukcióját gyakran ugyanazon műtéti beavatkozás során végzik el. Amennyiben lehetséges, a sebészek a test egy másik részéből, azaz a bőrből, izomból vagy csontból vesznek saját szövetet, és azt átültetik a helyreállításra szoruló területre. Bizonyos esetekben műanyag vagy fém alkatrészeket is használnak. A rekonstrukció célja egyrészt annak biztosítása, hogy a műtét után a fontos funkciók, mint például a rágás, a beszéd, a légzés és a nyelés, továbbra is működjenek, vagy gyorsan helyreálljanak, másrészt a sebészek igyekeznek a beteg külső megjelenését is a lehető legnagyobb mértékben helyreállítani. Ugyanakkor nem mindig lehetséges a daganat eltávolítása és a rekonstrukciós műtét elvégzése ugyanazon beavatkozás során. Néha az első műtét után egy vagy több további műtéti beavatkozásra van szükség.

Ha a daganat nem távolítható el teljesen, a műtétet általában sugárterápia és/vagy kemoterápia követi.

Sugárterápia szájüregi rák esetén

A sugárterápia a gyógyító kezelés egyik legfontosabb eleme, amely önmagában vagy műtéttel vagy kemoterápiával kombinálva is alkalmazható. Segít növelni a gyógyulás esélyét. A sugárterápiás szakember nagy energiájú röntgensugarakat irányít közvetlenül a daganatra, így biztosítva, hogy a rákos sejtek többé ne tudjanak osztódni, és végül elpusztuljanak. A tumor körüli szöveteket alacsonyabb intenzitású sugárzás éri. A sugárterápiás kezelés több, napok vagy hetek alatt elosztott ülésre oszlik – általában öt alkalomra hetente, öt-hét héten keresztül.

A sugárterápia a közeli egészséges sejtekre is negatív hatással lehet. A legmodernebb technológia azonban lehetővé teszi, hogy a sugarak közvetlenül a tumorra irányuljanak, így elsősorban a rákos sejteket pusztítsák el. Az egyes kezelési szakaszok általában csak néhány percig tartanak.

A sugárzást általában a bőrön keresztül juttatják az érintett területre. Egyedi esetekben – nagyon kicsi, lassan növekvő daganatoknál – a sugárterápiát a test belsejéből is lehet alkalmazni.

A sugárterápia lehetséges mellékhatásai:

• A bőr és a szájnyálkahártya irritációja
• Szájszárazság
• Ízérzés megváltozása
• Nyelési nehézség
• Folyadékvisszatartás
• Fáradtság
• Fejfájás
• Gyomor-bélrendszeri problémák
• Termékenységi zavarok

A sugárterápia emellett növelheti a második daganat kialakulásának kockázatát.

A szájüregi rák gyógyszeres kezelése

A gyógyszeres kezelések tekintetében különbséget tesznek a kemoterápia és az immunterápia között. Valójában mindkét terápiás forma egyszerre alkalmazható kemoimmunterápiaként.

Kemoterápia

A kemoterápia során a betegek olyan gyógyszereket kapnak, amelyek megakadályozzák a sejtek osztódását és biztosítják, hogy a daganat ne terjedjen tovább. Gyógyító kezelés esetén a kemoterápia műtéttel vagy sugárterápiával együtt alkalmazható, míg palliatív kezelés esetén ez az egyetlen kezelési mód. A kemoterápiát általában kórházban végzik. A gyógyszereket általában több napon át intravénásan adják be. A kezelést bizonyos időközönként ismételik – két-három hetes szünetekkel. A kemoterápiás kezelés időtartamát a daganat reakciója és a beteg toleranciája határozza meg.

A kemoterápia minden gyorsan osztódó sejtet megkülönböztetés nélkül elpusztít, ami azt jelenti, hogy a rákos sejtek nagy része érintett, de sajnos az egészséges sejtek is. A kemoterápia ezért számos mellékhatást okozhat:

• Hányás, hányinger és hasmenés
• Hajhullás
• Bőrproblémák
• A szájnyálkahártya fertőzései
• Kimerültség és fáradtság
• Gyengült immunrendszer
• Alacsony vörös- vagy fehérvérsejtszám, rossz vérkép
• Vese-, máj-, csontvelő- és halláskárosodás
• Szájszárazság
• Nyálmirigy-működési zavar

Immunterápia

Az immunterápiát önmagában vagy kemoterápiával együtt alkalmazzák a szájüregi rákos betegek palliatív ellátásában. Az immunterápia nem a rákos sejteket támadja meg, hanem a szervezet saját immunrendszerének tumorok elleni reakcióját aktiválja. A rákos betegeknél a rákos sejtek egyedi tulajdonságokat fejlesztettek ki, hogy elkerüljék az immunrendszert és felismerés nélkül szaporodjanak. Ehhez felülszabályozzák a „ellenőrzőpont” molekulákat, amelyek megakadályozzák az immunsejtek rákos sejtek elleni támadását. Az immunterápiában használt gyógyszerek olyan antitesteket tartalmaznak, amelyek blokkolják az ellenőrzőpontokat, és így a rákos sejteket az immunrendszernek kiteszik. Ez lehetővé teszi az immunrendszer számára, hogy felismerje a rákos sejteket és elpusztítsa őket. A betegek intravénásan is kapják a gyógyszereket.

Az orvosok úgy vélik, hogy az immunterápia kevesebb mellékhatással jár az egészséges sejtekre, mint a kemoterápia. Mindazonáltal jelentős mellékhatások nem ritkák:

• Bőrkiütések
• Viszketés
• Magnéziumhiány
• Láz
• Hidegrázás
• Szédülés
• Légszomj
• A szájnyálkahártya fertőzése
• Emelkedett májértékek
• Fejfájás
• Hasmenés, hányinger és hányás

Rehabilitáció 

A szájüregi rák kezelését általában rehabilitáció követi, amelynek célja, hogy a betegeket fizikailag és mentálisan is felkészítse a mindennapi életbe való visszatérésre. A rehabilitációra speciális rehabilitációs klinikán vagy járóbeteg-ellátás keretében kerülhet sor. A rehabilitációs klinikán való tartózkodás általában három hétig tart. A fizioterápia, pszichológia, orvostudomány, ápolás és szociális munka területén jártas szakértőkből álló csapat állítja össze a programot, amely segít a betegeknek visszatérni a mindennapi életbe. A program tartalma például mozgásterápia, relaxációs technikák, táplálkozási tanácsadás, pszichológiai támogatás és csoportterápia, valamint további információk a betegségről. 

Utógondozás

Mivel a szájüregi rák még sikeres műtét vagy sugárterápia után is visszatérhet, fontos, hogy a betegek rendszeresen részt vegyenek utókezelési vizsgálatokon, hogy az esetleges kiújulások vagy másodlagos rákok (metasztázisok) a lehető leghamarabb felismerhetők és kezelhetők legyenek. Az utókezelési vizsgálatokat a háziorvos vagy egy klinikai onkológus végezheti.

Támogató kezelési intézkedések

A rákkezelés nem csak a daganat elleni küzdelemről szól, hanem a kezelés mellékhatásainak minimálisra csökkentéséről is. Ezért a következő kezelések gyakran kísérik a rákkezelést:

Fogászati kezelés    

A szájüregi rák sugárterápiájának leggyakoribb mellékhatásai közé tartoznak a szájnyálkahártya fertőzései és az állandó szájszárazság. Ezenkívül a fogak, az állcsontok és a nyálmirigyek is károsodhatnak. Ha a nyálmirigyek tartósan károsodnak, a nyál hatékonysága a szájüreg viszonylag semleges pH-értékének fenntartásában csökken, és a beteg fogai általában hajlamosabbak a fogszuvasodásra (sugárzás okozta fogszuvasodás). Ha a kezelés során fogakat kell eltávolítani, a fogmeder gyógyulása a normálisnál hosszabb ideig tarthat. Ezért elengedhetetlen, hogy a fogorvos a kezelés előtt alaposan megvizsgálja és előkészítse a szájüreget: eltávolítja a fogkő és a fogkőlerakódásokat, fogtöméseket helyez be, és ha szükséges, fogakat távolít el.

Fontos: A fogsorviselőknek a rákkezelés ideje alatt nem szabad fogsorukat viselniük. Ez segít megelőzni a rosszul gyógyuló nyomáspontok kialakulását.

Étrend szájüregi rákos betegek számára

A szájüregi rák kezelése során nem ritkák a szájnyálkahártya fertőzései és fájdalmai, ami némileg megnehezíti az evést és a rágást. Ebben az időszakban az érintetteknek főleg pürésített és puha ételeket kell fogyasztaniuk, és kerülniük kell a savas ételeket, például a narancsot és a citromot. Előfordulhat, hogy a betegeket rövid ideig intravénás táplálással kell ellátni.  

Logopédiai terápia  

A szájüregi rák kezelésére végzett műtét is befolyásolhatja a betegek beszédképességét. Ezenkívül nyelési problémák is jelentkezhetnek. Ez különösen akkor fordul elő, ha a nyelv egy részét el kellett távolítani. A logopédiai terápia ezért gyakran szerves része a rákkezelésnek, és célja a beszédképesség helyreállítása.

Pszicho-onkológiai támogatás

A rákdiagnózis hatalmas sokk lehet, sokan szorongást és depressziót tapasztalnak. Szerencsére a pszicho-onkológusok általában készen állnak a segítségnyújtásra. A pszicho-onkológusok speciális pszichológiai ellátást nyújtanak a rákos betegeknek. Az érintettek gyakran profitálnak abból, ha megosztják rákkal kapcsolatos tapasztalataikat, félelmeiket és aggodalmaikat egy megbízható egészségügyi szakemberrel. A családtagok és barátok is bevonhatók a betegek pszicho-onkológiai támogatásába.

További gondozási lehetőségek

Számos támogató szervezet nyújt átfogó információkat a rákról, valamint segítséget a mindennapi életben és az esetleg felmerülő jogi kérdésekben. Ide tartoznak például az önsegítő csoportok, a szociális szolgálatok és a rákos betegeket segítő jótékonysági szervezetek. Ezenkívül vannak speciális programok is a rákos betegek hozzátartozóinak. A magán egészségbiztosítók és a támogató szervezetek további szolgáltatásokhoz tudnak irányítani. 

Megelőző intézkedések: Mit tehet a szájüregi rák megelőzése érdekében

Szerencsére számos dolgot tehet, hogy megelőzze a szájüregi rák kialakulását. Ne feledje, hogy a fő okok felett teljes ellenőrzése van: 

Hagyja abba a dohányzást és igyon kevesebb alkoholt

A rendszeresen alkoholt fogyasztó dohányosok – mint korábban említettük – 30-szor nagyobb valószínűséggel kapnak szájüregi rákot, mint azok, akik nem dohányoznak és nagyon kevés alkoholt fogyasztanak. Ha dohányzik és rendszeresen fogyaszt alkoholtartalmú italokat, érdemes megfontolnia ezeknek a szokásoknak a feladását.

A dohányzás nemcsak a szájüregi rák kialakulásának kockázatát növeli, hanem valójában az összes száj- és fogbetegség – a szájszárazságtól a fogszuvasodásig és a fogágybetegségig – kockázati tényezőinek listáján az első helyen áll. A tüdeje is hatalmas megkönnyebbülést fog érezni, ha abbahagyja a dohányzást, és a mája is örülni fog, hogy hosszabb ideig nem kell méregtelenítenie az alkoholt.   

Alapos szájhigiénia

A rossz szájhigiénia szintén kockázati tényező a szájüregi rák kialakulásában. Bár a fogmosás mindennapi tevékenység, sok hibát el lehet követni – gyakran anélkül, hogy tudnánk róla. Az alábbiakban összefoglaltuk a alapos szájhigiénia legfontosabb elemeit:

• Naponta legalább kétszer, minden alkalommal három percig moss fogat, ideális esetben reggel reggeli után és este lefekvés előtt.
• Helyezze a fogkefét 45 fokos szögben a fogak és az íny találkozásához, a felső állkapocsban felfelé, az alsó állkapocsban lefelé irányuló szögben, ügyelve arra, hogy a sörték fele mindig az ínyen, a másik fele pedig a fogakon legyen.
• Fogait finoman, nagyon kis nyomással, kis körkörös mozdulatokkal mosson (a felső és alsó állkapocsban a belső, külső és rágófelületekre koncentrálva).
• Használjon puha fogkefét és fluoridos fogkrémet a fogak tisztításához.
• Legalább naponta egyszer tisztítsa meg a fogai közötti réseket interdentális kefével.
• Naponta egyszer tisztítsa meg a nyelvét nyelvkaparóval. 

Rendszeres ellenőrzések

Az otthoni alapos fogmosás mellett rendszeresen fel kell keresnie fogorvosát is. Mivel egy képzett szakember szeme nagyobb valószínűséggel ismeri fel a szájnyálkahártya rendellenességeit, mint az Ön szeme. Fogorvosa akár azt is javasolhatja, hogy egy fül-orr-gégész szakorvos is megvizsgálja a területet.

A szájüreg önvizsgálata

Rendszeresen ellenőrizze szájüregét, hogy nincs-e változás. Ez különösen vonatkozik a fehér, piros vagy szürke foltokra, amelyek nem törölhetők le, valamint a durva vagy megkeményedett foltokra. Mint korábban említettük, ha ezek a foltok 14 napon belül nem tűnnek el önmaguktól, akkor orvoshoz kell fordulni.

A „ Beszéljünk a szájrákról ” kezdeményezés egy egyszerű 5 pontos ellenőrzést javasol. Ehhez csak a kezeire és egy tükörre van szüksége:

1. Húzza fel vagy le az ajkait, és keresse meg az esetleges csomókat, dudorokat vagy textúraváltozásokat.
2. Húzza ki az arcát, hogy megnézze a belsejét. Keressen fehér vagy piros foltokat, és hüvelykujja és mutatóujja segítségével ellenőrizze, hogy vannak-e fekélyek, dudorok vagy érzékenység.
3. Nyújtsa ki a nyelvét, és nézze meg, hogy a felületén van-e bármilyen szín- vagy textúraváltozás. Nyújtsa ki a nyelvét, nézze meg mindkét oldalát, majd emelje fel a nyelvének hegyét, hogy megvizsgálja az alsó felületét.
4. Vizsgálja meg a szájpadlását. Emelje fel a nyelvének hegyét a szájpadlásához, és hajtsa előre a fejét. Óvatosan nyomja meg a mutatóujjával a szájpadlását, hogy megérintse az esetleges csomókat, dudorokat, duzzanatokat vagy fekélyeket.
5. Döntse hátra a fejét, és nyissa ki szélesre a száját, hogy megvizsgálja a szájpadlását.